Rédeiné Bondor Klára tervei nyomán 2001 őszén újabb épülettel gazdagodott az iskola. A Szent György utca sarkán felépült objektum jelentősen javította a tárgyi feltételeket: 106 fős kollégium, 5 tanterem, tornaterem, melegítőkonyha, étterem, tankonyha, orvosi rendelő, klubhelyiség szolgálja a nevelő-oktató munkát.
Az új épületbe 2001. november 7-én költözhetett be az akkori nevelőtanári gárda a gyerekekkel együtt. A régebbi épületekhez képest egy merőben más, korszerű, modern, az igényeket minden oldalról kellőképpen kielégíteni próbáló intézményt kaptak és kapnak ma is a hétköznapjaikat itt töltő tanulók és az idelátogatók.



A kollégium története

Az intézmény az eltelt évek alatt mindvégig próbálta biztosítani a nem helybéli diákok elhelyezését. Magához az iskolához 1930-tól tartozik kollégium. A vidékiek elhelyezését az internátusban biztosították, ahol 94 tanulót tudtak elhelyezni. Az Internátus irányítója a gimnázium igazgatója volt. A növendékek prefektusok felügyelete alatt és segítségével készültek a délelőtti tanítási órákra. Minden nap szigorúan kikérdezték tőlük a leckét. Szabadidejükben sportoltak. Az étkezésüket is ott biztosították, tilos volt élemet küldeni az internátus lakóinak. A havi tartásdíj 52 pengő volt. Az internátus haszonbére 2000 pengő, amit az 1931-es évi közgyűlésen állapítottak meg.

Az 1943/44-es tanévben az intézet épületét lefoglalták a német katonák számára. Az oktatás céljára 4 tanterem maradt. A gimnáziumhoz tartozott a Csongrádi Állami Szent Imre Gimnázium Segítő Egyesületének fiúinternátusa. Az internátus összes férőhelyeinek száma 80 fő volt.
Az 1943/44-es tanévben az internátus igazgatója Vásárhelyi Pál volt. A nevelési és tanulmányi ellenőrzési tisztet öt tanár látta el. A kapus és takarítói személyzet 3 főből állt. A konyha személyzete 4 fő volt. A mosást, vasalást öt, állandóan foglalkoztatott napszámos asszony végezte. Az 1943/44-es évben a Szűz Mária Társaság Apácarend tagjai közül hárman vették át a konyha, a mosás, a takarítás és a betegápolás összes gondját.
Az iskola internátusa a háború alatt sokat szenvedett, felszerelésének legnagyobb része elveszett. Ezért a háború után a Segítő Egyesület, mivel egymaga az internátust megindítani nem tudta, 10 évre bérbe adta a Szűz Mária Rendnek, amely megfelelő felszereléssel megindította az internátus működését. A szerzetesek semmiféle fizetést nem kaptak, s a felügyelettől a konyha- és kert munkáig mindent elvégeztek.
Az 1949-es évtől létrejött a tanulószobai felügyelet és korrepetálás, amellyel elsősorban a tanyáról bejáró tanulók gondja oldódott meg. A diákok fűtött helyiségben, villanyvilágítás mellett, tanári segédlettel készülhettek a másnapi tanítási órákra.
Az 1970-ben a korábban Szabadság Téri Általános Iskolában működő tanulószoba a gimnáziumban kapott helyet. Két tantermet tudnak biztosítani az iskolai tanulást igénybe vevő diákoknak. Rövidesen a kollégiumban megindult az étkezés is.
1984-ben a gimnázium oktató munkáját nagymértékben segítette a kollégiumi nevelőmunka. A nevelőtanárok szaktantárgyaik korrepetálásával segítették a gyengébb tanulókat az érettségire való felkészülésben, a legjobbaknak gyakorlási lehetőséget biztosítottak.
A 70-es és 80-as években kollégium sem irányításában, sem szervezetileg nem tartozott a gimnáziumhoz. Gál Pál igazgató /pedagógia szakos/ pedagógiailag tervezetten irányította a kollégiumi nevelést. Nagy szerepet tulajdonított a makro- és mikroközösségek alakításának, de az egyénre szabott nevelést is fontosnak tartotta. A kollégiumi nevelőtestület egymás munkájára építve dolgozott, így a tanulók "nem kallódhattak el" a közösségben.
A rendszeres évfolyam-, csoport- és egyéni foglalkozások lehetővé tették, hogy a nevelőtanárok jól megismerjék a diákokat, s a tanulók is egymást. A kollégium Szoros kapcsolatot tartott a szülőkkel. A 70-es években rendszeresek voltak a megyei kollégiumi továbbképzések, szakmai tanácskozások, melyek a 80-as években a szaktanácsadói-rendszer bevezetésével csökkentek, a 90-es évekre teljesen megszűntek. A megyei szakfelügyelői jelentések nagy elismeréssel szólnak az igazgató és a nevelőtanárok munkájáról, a fegyelem megszilárdításáról, valamint az igényesen megtervezett csoportfoglalkozásokról.
A tanévek során több nagy rendezvényt, megemlékezést, ünnepséget szervezett a Batsányi János Gimnázium Kollégiuma, mely 1929-ben létrehozott Internátus, a későbbi Ady Endre Népi Kollégium, majd Batsányi János Gimnázium Diákotthonának utóda lett. A diákotthonból kollégiummá nyilvánításához az intézmények nevelőmunkájának magas követelményszintnek kellett megfelelnie.
A megyei átszervezések során néhány évre a kollégium a Sághy Mihály Szakközépiskola igazgatása alá került, az 1989/90-es tanévtől pedig a Batsányi János Gimnáziumhoz tartozik.
1989-től Lekrinszki Istvánné igazgatóhelyettes, kollégiumi vezető irányításával az intézmény nevelőmunkája a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola oktató-nevelő munkájára épül. A kollégiumi nevelés új feladataként jelentkezik, hogy az 1989-ben indított pedagógiai szakközépiskola tanulói ötödik évi képzésükre is a kollégium lakói maradnak. A 14 és 19-20 éves lányok közti nevelői munka más-más módszert igényel.
1983-ban alakították át a kollégiumot, amely a viszonylagos korszerűsítés ellenére sem volt modernnek tekinthető. A hajdan más célra készült házak állandó javításra szorultak. A Fő utcára tekintő épületben a férőhelyek száma 34 fő, az Ady Endre útié 72 fő, a Fő utca 64. szám alatti kollégium két épülete összesen 106 fő befogadására volt alkalmas.
1989-ben a Templom Utcai Bölcsődéből szükségkollégiumot alakítottak ki az óvónői és pedagógiai szakközépiskolások számára 40 férőhellyel. A gimnázium mindkét kollégiumának berendezési tárgyai korszerűtlenek voltak. A hiányos tárgyi feltételek ellenére a kollégium nevelőmunkája hatékonyan folyt. Gyakran szerveztek kirándulásokat, színházlátogatásokat, megemlékezéseket, jeles napokhoz fűződő rendezvényeket.
A kollégium a 90-es években is az iskolai igényekhez alkalmazkodó létszámmal tett eleget a két fő feladatának: a tanulmányi- és a nevelőmunkának.
Rédeiné Bondor Klára tervei nyomán 2001 őszén újabb épülettel gazdagodott az iskola. A Szent György utca sarkán felépült objektum jelentősen javította a tárgyi feltételeket: 106 fős kollégium, 5 tanterem, tornaterem, melegítőkonyha, étterem, tankonyha, orvosi rendelő, klubhelyiség szolgálja a nevelő-oktató munkát.
Az új épületbe 2001. november 7-én költözhetett be az akkori nevelőtanári gárda a gyerekekkel együtt. A régebbi épületekhez képest egy merőben más, korszerű, modern, az igényeket minden oldalról kellőképpen kielégíteni próbáló intézményt kaptak és kapnak ma is a hétköznapjaikat itt töltő tanulók és az idelátogatók. Olyan, a kollégiumi körülményekhez igazodó értékelő, ösztönző rendszert próbál a kollégiumi munkaközösség kialakítani, amely hatékonyan szolgálja a pedagógiai céljainkat, de elég teret, szabadságot hagy a pedagógusi és diákszemélyiség sajátosságai számára.
összeállította: Hercz Anett