"Kedves Diák!

Ha Téged csupán a munka „hivatali” oldala érdekel, és a leendő munkahelyeden egy-egy feladatban csak az íróasztal mögött dolgozva szeretnél részt venni, akkor ez a program sajnos nem Neked való! Ha azonban vonz, hogy sokoldalúan urald a helyzetet, a tárgyalóhelyiségtől a gyakorlati terepig: itt a helyed."
Ezt a néhány rejtélyes mondatot olvashatták a BJG-s diákok a fizika termek melletti hirdetőtáblán. Ennek ellenére nem hiszem, hogy pusztán kíváncsiskodók, sokkal inkább a természettudományi és műszaki érdeklődésű diákok töltötték meg fizika előadótermünket. 2010 január 19-én Szabó László tanár úr meghívására Dr. Vad János egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástani Tanszékének vezetője látogatott el a csongrádi gimnáziumba.

Magyarországon hiány van a jó mérnökökből, és neves diplomával könnyű elhelyezkedni! Ezért érdemes a BME Gépészmérnöki Karára jelentkezni. De vajon mi tesz valakit jó mérnökké? Milyen szerepe van a kreativitásnak és az ítélőképességnek?

Ezekre és hasonló kérdésekre kaphattak az érdeklődők választ a BME Áramlástan Tanszék – a hazai áramlástechnikai színtér egyik „kemény magja” – ipari és kutatási projektjeinek példáin keresztül. Felmérhették problémamegoldó képességüket. Megismerkedhettek az áramlástan szépségeivel, érdekességeivel, alkalmazási területeivel.

Néhány kiragadott példa a bemutatott témák közül:

·      „Foglalkoznunk kell az áramlástannal, különben az áramlástan foglalkozik velünk!” - Épületek, berendezések tönkremenetele, és ezek elhárítása

·      „Hogyan érleljünk szalámit?” – Áramlástan különféle iparágakban

·      „Csináljunk jobb benzinpumpát az autónkba!” – Gépjárműipari kutatás-fejlesztés

·      „Javítsunk a helikopteren!” - Járműáramlástani optimalizálás

·      „Miért ülnek büdösben az operaházi zenészek?” – Épületekben kialakuló és épületek körüli áramlások

·      „Hová kerül a kipufogógáz az autópályáról?” szennyezőanyag-terjedés, szélcsatorna-modellezés