|
„Emlékezzél a múlt időre,
Ismérjed a jelen valót:
S értvén az újat és az ót,
Vigyázz, figyelmezz a jövőre!”
(Batsányi)
A polgári fiúiskola terve és felépítése
1908-ban a csongrádiak kérvényt nyújtottak be a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, hogy polgári fiúiskola épülhessen a városban. A minisztérium először a Szivák téren (a mai Dózsa György téren lévő park helyén) kért helyet az építendő iskolának, majd 1913 februárjában a Kossuth tér keleti felén elhelyezkedő Forgó-féle telket, Tóbiás Herman kocsmájának helyét jelölték ki a polgári fiúiskola számára. Ybl Lajos tervei alapján egy év alatt, 1914-ben készült el szecessziós stílusban a kétemeletes épület, amelynek elejéhez kis előkertet is építettek stilizált, faragott székelykapuval.
Az első világháború kirobbanása miatt az iskola azonnal nem költözhetett be az új épületbe, mert a Vöröskereszt Egylet 1914 nyarától kezdve katonai kórháznak használta az épületet. A polgári fiúiskola 1920. szeptember 1-jén kezdhette meg működését az épület első emeletén.
A gimnázium megalapítása és az első évek
A polgári fiúiskola létrehozásával párhuzamosan, már 1904-ben felmerült az igény egy gimnázium felállítására is. „A város szélesebb látókörű vezetői már régóta sürgették egy középiskola felállítását, mely a többi iskolafajokat is élénkebb munkálkodásra serkentené, az általános műveltség színvonalát emelné és a vidéknek saját fiaiból alapos tudású nemzeti és vallásos érzésében meg nem ingatható intelligenciát nevelne. Egyhangú képviselőtestületi határozatok kérték 1909-ben, majd 1911-ben a nm. V. K. M.-tól egy kir. kath. főgimnázium szervezését… Különböző okok késleltették az új intézet felállítását. Csak 1920. október végén kapta meg Jaeger Imre menekült közs. főgimnáziumi igazgató a megbízást, hogy megszervezze az egyelőre egyosztályos intézetet, mely költségvetésileg a szentesi m. kir. Áll. Főgimnázium fiókintézete, de tanulmányi és ügyvezetési tekintetben önálló” – olvashatjuk az iskola 1920/21-es évkönyvében.
A csongrádi nyolcosztályos gimnázium a „Szentesi Magyar Királyi Állami Főgimnázium fiókintézeteként, de tanulmányilag és ügyvezetési tekintetben önálló” iskolaként működött a polgári fiúiskolával egy épületben. A gimnázium kapta a második emeletet, a földszinten lévő két helyiséget, a rajz- és a tornatermet pedig közösen használta a két iskola.
A gimnázium első tanévét 1920. november 13-án nyitották meg, az első osztály 3 tanárral, 27 nyilvános és 1 magántanulóval indult. A következő tanévben az első és második mellett már ötödik osztályt is indítottak, 1923 őszén pedig a harmadik és a hatodik osztály is belépett a képzésbe, így a tanulók száma lassan 150 fölé emelkedett.
A város lakossága adományokkal, makói és szegedi iskolák bútorokkal, a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtani készlettel, a helyi plébánia pedig jövedelmeinek egy részével segítette a gimnázium fejlesztését. A tanulók eredményeit ösztöndíjakkal jutalmazták, szakkörök és önképzőkörök alakultak, és létrejött a helyi cserkészcsapat is a Magyar Cserkészszövetség irányításával.
1924. szeptember 3-án a középiskolai reform következtében az iskola reálgimnáziummá alakult át, 1925 júniusában pedig lezajlottak az első érettségi vizsgák.
Szent Imre Reálgimnázium
Az 1925/26-os tanévben a gimnázium önállóvá vált, és felvette a Csongrádi Magyar Királyi Állami Szent Imre Reálgimnázium nevet, költségeinek egy részét pedig a városnak kellett átvállalnia. Az intézmény új igazgatója, Róder Pál megalapította az iskola egyházi és világi nagy ének- és zenekarát; az énekkar 1927-ben a középiskolák országos dalosversenyén az első helyezést érte el.
Mivel egyre több hátrányos helyzetű tanuló iratkozott be az intézménybe, támogatásukra megalakult az iskola Segítő Egyesülete. A gimnázium a kultúra, a tudomány és a sport területén is igyekezett példát mutatni: az önképzőkörök a humán érdeklődésű tanulók alkotó, reprodukáló munkájának biztosított színteret, a sportkörök tagjai pedig számos sportágban növelhették az iskola hírnevét a KIOSOK versenyében.
Az állam a gazdasági nehézségek, később pedig a világválság miatt 1924-ben és 1932-ben az iskolai tanítás megszüntetését javasolta, de a gimnázium a nehézségek ellenére is folyamatosan működött. A nem csongrádi tanulók számára 1930-ban sikerült egy internátust szervezni kezdetben 50, később 80 férőhellyel, 1936-ban pedig létrehozták a Fő utcai Népi Kollégiumot.
Az 1943/44-es tanév a háború miatt november 3-tól április 1-ig tartott, az épület nagy részét lefoglalták a német katonák számára, így csak 4 tanteremben folyhatott az oktatás. Október végén elkezdődött a gimnázium újjászervezése: a tanulók felkutatása és beiratása, a nevelőtestület újjáalakítása és a fűtőanyagok biztosítása után 1944. december elején megkezdődhetett a tanítás.
Már az 1930-as évek közepétől a reálgimnázium fokozatosan általános gimnáziummá alakult át, 1945-től pedig az iskola kodeukálttá vált, vagyis a leánytanulók nem magántanulóként, hanem rendes tanulóként tanulhattak a gimnáziumban. 1946-tól a nyolcosztályos képzési módot fokozatosan felváltotta a négyosztályos forma. Az 1947/48-as tanévben a polgári fiúiskola befejezte működését, mivel országosan is megszüntették az ilyen típusú intézményeket, így az egész épület a gimnázium irányítása alá került.
Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola
Az iskolák államosítása és az új intézményrendszer kialakítása után 1951-ben a gimnázium Batsányi János nevét vette fel. Mivel a helyhiány az egész épület birtokba vételével megoldódott, párhuzamos humán és reál tagozatú osztályok jöttek létre, mellette létrehozták a Dolgozók Gimnáziumát és a levelező tagozatot is. Az intézmény ének- és zenekara, valamint az 1962-ben újjáalakult irodalmi színpad fontos szerepet töltött be az iskola és a város kulturális életében.
A gimnáziumi oktatást az 1960-as évektől többféle szakközépiskolai képzés egészítette ki nappali és levelező rendszerben: a szőlész-borász, az óvónői, a gépipari és a faipari szakképzés több éven keresztül volt a gimnázium szakközépiskolai ágazatának része. A faipari szakképzés 1976-ban új intézményt kapott, és a szakmunkásképzéssel együtt az akkori Sághy Mihály Szakközépiskolába került át. A legnagyobb múlttal az 1972-ben indított óvónői szakközépiskolai képzés rendelkezett, amely 25 éven keresztül volt jelen az intézmény életében, az utolsó osztály 1997 májusában ballagott el.
Képzési profilok
Az elmúlt két évtizedben alakultak ki iskolánk ma is működő képzési profiljai: a reál- és humán gimnáziumi osztályok, a nyolcévfolyamos gimnáziumi osztály, valamint az idegenforgalmi szakközépiskolai (gazdasági szolgáltatás szakterület, vendéglátás-idegenforgalmi szakmacsoport) és a pedagógiai szakközépiskolai (humán szakterület, oktatás szakmacsoport) osztályok. Mindegyik osztályban első nyelvként felvehető az angol vagy a német, második nyelvként pedig az angol, a német, a francia, az olasz vagy a latin.
A reál gimnáziumi osztályban 2008-tól matematika–fizika és kémia–biológia tagozat működik, a diákok emelt óraszámban tanulják a matematikát, a fizikát, a kémiát és a biológiát.
A humán gimnáziumi osztályban 2009-től magyar–idegen nyelv és történelem–idegen nyelv tagozat működik. Az emelt szintű érettségire is felkészítő csoportokban emelt óraszámban tanítják a magyar nyelvet és irodalmat, a történelmet, a képzés specifikusságát pedig a tánc és dráma, az emberismeret, a drámaismeret, a művészettörténet, a média, valamint a latin nyelv és kultúrtörténet tárgyak biztosítják.
A budapesti ELTE Radnóti Gimnáziumának tantervei alapján 1990-ben kialakított nyolcosztályos gimnáziumi osztály létrehozása lehetővé teszi, hogy a diákok 8 éven keresztül egy oktatási intézményben tanulhassanak, kihasználva egy középiskola szellemisége által nyújtott előnyöket fiatalabb életkorban is.
1996-ban – a kaposvári Munkács Gimnázium és Szakközépiskola tantervének adaptációjával – megkezdődött az idegenforgalmi szakközépiskolai oktatás, amelynek fő célja a korszerű általános műveltséggel, magas szintű szakmai, vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkező szakemberek képzése, akik kiemelt nyelvtudással és informatikai ismeretekkel rendelkeznek. Az első két évben szakmai orientációs ismeretek keretében közgazdaságtant, gasztronómiai alapismereteket és a viselkedéskultúra, valamint a kommunikáció alapjait sajátíthatják el a tanulók, a 11–12. évfolyamon pedig vendéglátó- és turizmusismeretekkel, szálloda-, marketing- illetve konyhatechnológiai ismeretekkel válik teljessé a képzés.
Az 1989-ben elindított pedagógiai szakközépiskolai képzés – az egykori Óvónőképző hagyományait folytatva – jó előtanulmányokat nyújt a pedagógus pályára készülők számára, mivel a diákok önismeretet, tanulásmódszertant, kommunikációt, egészségtant, pedagógiát és pszichológiát tanulnak. Ezzel olyan készségek és képességek megszerzésére nyílik lehetőség, amelyekre ennek a korosztálynak kiemelten szüksége van: a szakmacsoportos képzés segíti a tanulók pozitív énképének kialakítását, fejleszti érzelmi intelligenciájukat, segíti a konfliktusok kezelését és kialakítja a kudarc elviselésének képességét és erősíti a tanulási és szakmai motivációjukat.
Az érettségi megszerzése után közép- és felsőfokú OKJ-képzés keretében – iskolánk 13. évfolyamában – kínálunk lehetőséget pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő I., idegenforgalmi ügyintéző, idegenforgalmi szakmenedzser, PR-munkatárs és informatikai hálózati rendszer-telepítő (CISCO) szakképzettség megszerzésére.
A modern iskola
2007-ben a gimnázium a város másik két középiskolájával, a Sághy Mihály Szakképző Iskola és Középiskolával, illetve a Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskolával összevonva Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven egyesült.
Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a nemzeti hagyományok ápolását és a kárpát-medencei magyar közösségekkel való együttműködést. Aktív kapcsolatot tartunk fent a 1991-től a Kossuth Szövetséggel, a Rákóczi Szövetséggel és a Nagy Imre Társaság dél-alföldi szervezeteivel, továbbá rendszeresen részt veszünk az aradi és a zombori magyarság rendezvényein. Szakmai látogatásokat szervezünk diákjaink számára az Országházba, a Magyar Nemzeti Bankba, a Csongrád Városi Bíróságra és a Tari László Múzeumba, ezen kívül rendszeresen látogatjuk a Móra Ferenc Múzeum és a fővárosi múzeumok tárlatait is.
A diákok nevelésében kiemelt fontosságúnak tartjuk a környezettudatos magatartás kialakítását, ezért 2005-től tagjai vagyunk az Ökoiskolák Hálózatának. Tanulóink részt vettek a Norvég Környezetvédelmi Hivatal által kiírt „Savas Eső” programban, ahol minden év novemberében mérték a leesett csapadék mennyiségét és savasságát, de aktív szerepet vállaltak az illegális szemétlerakók feltérképezésében is. 1993-ban felvettük a kapcsolatot a Drezdában működő Szász Képzési Központtal (COM) is, ahová a programban résztvevő tanárok diákjaikkal rendszeresen környezetvédelmi mérésekre jártak.
Intézményünk 2009-ben elnyerte a „Pénziránytű iskola” címet, mert a Pénzügyi Oktatási Programban (POP) való részvétellel magas színvonalon igyekszünk képviselni a gazdasági nevelés és a pénzügyi ismeretterjesztés értékeit.
2008-tól kezdve minden évben a gimnázium egyik végzős hallgatóját Talentum Díjjal jutalmazzák, amelyet Pusztai Zsolt vállalkozó a csongrádi tehetségek felkarolására és felsőfokú tanulmányainak anyagi támogatására alapított.
Iskolánk nevelési és oktatási munkájának fejlesztését, a diákok tehetséggondozását és kulturális tevékenységét a Batsányi János Alapítvány segíti.
2007-től kezdve iskolánk egykori diákjának emlékére minden évben meghirdetésre kerül a Maár Éva vers- és novellaíró verseny, amelynek nyertesei jelentős jutalomban részesülnek.
A gimnázium „saját és külön bejáratú lapja”, az Aula 2009 tavaszán jelent meg először, azóta kéthavonta olvasható nyomtatott formában, illetve az iskola honlapján. Ekkor kezdte meg működését az iskolatévé is, amely negyedévente vetíti adásait a gimnázium aulájában. Az iskola irodalmi színpada folyamatosan közreműködik a gimnázium és a város kultúrális életében.
A gimnázium épületei és nevezetességei
Az iskola ma három épületben működik.
A „Főépület” („Régi épület”) 1914-ben épült meg Ybl Lajos tervei alapján szecessziós stílusban. 1920-ban indult meg a patinás épületben a gimnáziumi oktatás, amely a később kialakított előadótermekkel, multimédiás nyelvi laborral és rajz műhellyel még napjainkban is jól szolgálja az iskolai munkát.
A Novák Istvánné tervei szerint 1989-ben épült „Kéképületben” további hat tantermet és informatikai labort alakítottak ki. Itt található a közel 20 ezer kötettel rendelkező Dr. Fehér Ede Könyvtár is. A Kéképület aulájában található Batsányi János mellszobra is.
2001 őszén Rédeiné Bondor Klára tervei nyomán épült fel a Szent György utca sarkán a „B épület” („Újépület”), amely 103 fős leánykollégiumával, öt tanteremmel, tornateremmel, melegítőkonyhával, 170 férőhelyes ebédlővel, tankonyhával, orvosi rendelővel és klubhelyiséggel jelentősen javította a tárgyi feltételeket.
Az iskola előtti teret Kossuth Lajosról nevezték el annak tiszteletére, hogy Kossuth toborzóútjának egyik állomásaként 1848. szeptember 30-án Csongrádra érkezett, és október 1-jén beszédet mondott a Nagyboldogasszony-templom előtt. A beszéd elmondásának pontos dátumára a 2009. október 6-án elhelyezett felirat emlékeztet. Kossuthot később a város díszpolgárává választották, 1899-ben pedig életnagyságú szobrot készíttettek Stróbl Alajossal. Az alkotást a tér legkiemelkedőbb pontján, egy lánckerítéssel körülvett dombocskán helyezték el, mert innen az egész Fő utca belátható: itt vonult be Kossuth Csongrádra. 1935-ben a Kossuth-szobor a tér rendezése miatt átkerült a mai Városi Galéria elé, az 1960-as évek elején pedig visszahelyezték majdnem eredeti helyére, a gimnázium előtti térre.
A Főépület homlokzatán két emléktábla is található. Az északra eső Kossuth-emléktáblát, Lantos Györgyi és Máté István alkotását 1993. július 1-jén avatták fel. Felirata Kossuth szavait idézi: „A demokrácia hatalmassá csak a közművelődés által válhatik.” Az 1999. október 3-án felszentelt déli emléktábla több mint ötven vértanú tiszteletére készült, akik az 1848/49-es szabadságharcban elestek és jelöletlen sírokban a csongrádi temetőben nyugszanak. Dudás Sándor bronzból és üvegből összeállított munkájának felirata: „Az 1848/49-es szabadságharc hőseinek, mártírjainak emlékére.”
|
