| Tanítható-e a pénzügyi kultúra? |
| 2011. szeptember 20. kedd, 00:00 |
 A fenti címmel rendezett még 2011. nyár elején konferenciát a Napi Gazdaság. A főszerkesztő, Korányi G. Tamás megnyitója után az első Magyar Közösségi Bank, a MagNet vezérigazgatója mutatta be a hazánkban még újdonságnak számító pénzintézetet, ahol a betétesek pénzügyi tudatossága és felelősségvállalása is szerepet kap. A magyar ügyfelek hozzáállása azonban még nem tart olyan szinten, hogy tömeges lenne az érdeklődés a fenntarthatóság köré szerveződő pénzügyek iránt. Ezért nekik (is) konkrét üzleti érdekük, hogy fejlődjön a lakosság pénzügyi kultúrája.
A gödöllői Szent István Egyetemen (SZIE) két munkatársa bemutatta az általuk bevezetett új, pénzpszichológa elnevezésű tárgyat, ami tulajdonképpen a pénzügyi tudatosságot jelenti. A témában végzett kutatásaikra alapozott céljaik között szerepel az egységes, országos szintű közép- és felsőfokú képzés beindításának tematikus megalapozása. Mivel az előző gazdasági rendszerben nevelkedett felnőttek jelentős részének az ismeretei is hiányosak, szülőként nem tudják átadni gyermekeiknek a hétköznapi élet ezen területéhez szükséges tudást. Ezért ők is szeretnénk elérni, hogy az oktatás kötelező részét képezze a pénzügyi intelligencia fejlesztése, ami nem csak az egyén, hanem a társadalom érdeke is.
A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi kultúra központjának vezetője, Szalay György hangsúlyoz: a lakosság 52 százalékának semmilyen megtakarítása sincs. A helyzeten mindenképpen változtatni kellene, amihez jó eszköz lehetne az utolsó sikeres ilyen program, az iskolai takarékbélyeg gyűjtése, a mai kornak megfelelő változatban. Röviden bemutatta a Pénziránytű Alapítványon keresztül általuk is támogatott Pénzügyi Oktatási Programot (POP), valamint a Pénziránytű Iskolahálózatot. Az egyre több középiskola bevonásával már negyedik éve sikeresen működő programoknak a BJG kezdetektől résztvevője.
A kerekasztal-beszélgetésen a konferencia hallgatói is aktivizálták magukat. A gyömrői Kulcsár Géza a saját maga által tíz évvel ezelőtt kiadott „Költségnapló” lehetőségeit ajánlotta figyelmünkbe, melynek bevezetőjében a következők is olvashatók:
„… nagymamám a jó öreg monarchia egyik legfejlettebb tartományában, a huszadik század elején, negyedik elemista korában tanulta meg az iskolában a háztartási órán az ehhez hasonló füzet használatát. Azt mondta nekik a tanító néni: – Gyermekeim, soha sem lesz elég pénzetek, de nyugalmatok naponta megér két percet, hogy tudjátok, miből éltek, meddig nyújtózkodhattok a takarótok alatt anélkül, hogy a hónap végén a kölcsönkérő megalázó helyzetébe kerülnétek, vagy elessetek egy jó vásártól az esetlegesen bekövetkező pénzhiány miatt, netán egy soron kívül szükséges holmi beszerzését kelljen megtagadnotok magatoktól vagy környezetetektől…”
”Az emberiség gondtalanul élhetne, ha nem csak környezetében, hanem társadalmi szinten is a nagymamámnak tanított négyosztályos korrektséget és legalább a hatosztályos intelligenciát tudná működtetni.”
A pécsi Pavluska Valéria, a Dolceta Magyarország program vezetője a témához kapcsolódva a fogyasztói oktatáson belüli pénzügyi ismereteket említette.
„A DOLCETA portál felhasználóbarát módon, több száz cikkben nyújt információt különböző fogyasztói kérdésekről. A cikkekhez interaktív kvízek kapcsolódnak a tudás ellenőrzésére vagy egyszerűen csak a böngészés, a szórakozva tanulás céljára.”
A konferencia második részében Bod Péter Ákos egykori miniszter és jegybankelnök, a budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője osztotta meg a felsőoktatásban szerzett tapasztalatait az egyetemisták pénzügyi-gazdasági ismereteiről. Ezek alapján ő is szorgalmazta, amit szinte minden résztvevő: még az egyetemi szint előtt legyen valamilyen mindenki számára kötelező oktatás a témában.
A GfK Hungária Piackutató Intézet ügyfélszolgálati igazgatója felméréseik alapján készített statisztikai módszerekkel mutatta be: A lakosság pénzügyi ismerete még saját bevallás alapján is alacsony. Szakadék tátong az elvárható és a valós pénzügyi tudás között.
|
