Október 17-én iskolánk földrajz és történelem iránt érdeklődő diákjai közül 45-en vehettünk részt az SZTE Régészeti Tanszéke, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke és a Földtani és Őslénytani Tanszéke által szervezett közös projektben. Cseri Gáborné, Baricsné Kapus Éva és Hercz Anett tanárnők, valamint Széll Gábor tanár úr kísértek el minket a puszták földjére…

A kutatómunka az M43-as autópálya nyomvonalán, a Szeged és Hódmezővásárhely közötti rákóczitelepi lehajtó közelében, Lebő-halom területén kezdődött el a neolitikus leletanyagok feltérképezésével. A munkálatokat három egyetemi tanár – Sánta Gábor, Dr. habil. Mucsi László és Dr. Persaits Gergő – irányította egyetemi és doktorandusz hallgatók segítségével. A projekt során három programon vehettünk részt.

Az első részben Sánta Gábor, a Régészeti Tanszék tanársegédjének vezetésével minden hallgatóhoz két-három középiskolás csatlakozott, és közös munkával kerestünk neolitikus leleteket a szántóföldön. Kutatásunk során találtunk csontokat, pattintott kőeszközöket, kerámia-darabokat és paticsot, amelyről később megtudtuk, hogy a ház oldalát jelentette. A hallgatók nagyon közvetlenek és kedvesek voltak velünk, hamar megtaláltuk a közös hangot, sőt, még barátságok is kötődtek, néhányukkal már az interneten is felvettük a kapcsolatot.

A második rész során Dr. habil. Mucsi László, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense tartott előadást arról, hogy milyen módon használják a GPS-t a földmérések során, és hogy valójában mi is az a geomorfológia. Az előadás után a GPS használatát saját kezűleg is kipróbálhattuk: megtanultuk, hogy milyen módon kell tájékozódni és távolságot mérni vele, majd kiszámolhattuk, hogy mekkora eltérések adódhatnak a műhold és a GPS mérései között. Ezután pihenésképpen meleg teával és finom szendvicsekkel kínáltak meg bennünket, lelkes, de már fáradó vendégeket.

A szünet után újult erővel egy érdekes előadás részesei lehettünk, amely a földrajz és a régészet sajátos kapcsolatára világított rá, és kiemelte ezek mindennapokban betöltött jelentőségét. Dr. Persaits Gergő, a Földtani és Őslénytani Tanszék egyetemi tanársegéde elmondta, hogyan folynak a lelettani vizsgálatok, és hogy milyen végzettséggel lehet elhelyezkedni ilyen szakmai területen. Megismerhettük azokat a módszereket és technológiákat, amelyekkel megállapítják a régészeti leletek alapján, hogy milyen időjárási viszonyok uralkodtak régen, és ezek felhasználásával hogyan következtethetők ki a jövőben várható éghajlati és földrajzi változások.

Sokunk számára ez a nap nemcsak felejthetetlen élményt jelentett, hanem fontos kérdést is felvetett: ezen a pályán akarunk-e továbbindulni az érettségi után? Voltak, akik most döntötték el, hogy ezt az irányt fogják választani, de akadtak olyanok is, akik már korábbi döntésüket erősíthették meg a látottak tükrében. A Szegedi Tudományegyetem és a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola együttműködése várhatóan már a közeljövőben folytatódni fog az összegyűjtött leletek feldolgozásával és rendszerezésével.