|
Orczy Lőrinc fiának nevelője volt, majd állást kapott a kassai kamaránál. Itt alapították meg az első szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot,amely az első magyar irodalmi-kritikai kiadvány volt. Társai Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid voltak. 1793-ban forradalmi hangulatú versei miatt elbocsátották állásából. 1794-ben letartóztatták, de a Martinovics-mozgalomban való részvétel vádját nem tudták rábizonyítani. Merész hangú védőirata miatt azonban egyévi várfogságra ítélték. Büntetését Kufsteinben töltötte, itt írta elégiáit. Szabadulása után Bécsben telepedett le. 1805-ben megnősült, feleségül vette a bécsi Szapphót, Baumberg Gabriellát. 1809-ben, amikor a francia hadsereg megszállta Bécset, állítólag lefordította vagy átstilizálta Napóleon magyarokhoz intézett kiáltványát. A visszavonuló csapatokkal Párizsba menekült. 1815-ben az osztrákok letartóztatták, majd Linzbe száműzték. Itt halt meg 1845. május 12-én. A magyar felvilágosodás egyik kiemelkedő költője, a magyar jakobinus mozgalom és a francia forradalom lelkes híve. Legismertebbkölteményei is ebből a témakörből születnek: A franciaországi változásokra, A látó. Versei különösen az 1790-es években voltak népszerűek, összes költeménye megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében. |
BATSÁNYI JÁNOS (1763-1845) Tapolcán született, iskoláit Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és Pesten végezte.