2012. április 14-én Holokauszt Emléknapot rendezett a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola és Csongrád Város Önkormányzata. Délelőtt a gimnáziumban rendhagyó történelem órákon ismerkedhetett meg 16 osztály a holokauszthoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakkal és összefüggésekkel,

különös tekintettel a magyar zsidóüldözésre, utána pedig „Holokauszt – gyerekszemmel” címmel láthattak holokauszt-túlélők vallomásaiból megrázó összeállítást a diákok. Fél 12-kor a Városi Galériában „Rasszizmus Németországban: régi bűnök és új bűnösök” címmel tartott előadást Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet elemzője, aki iskolánk visszatérő vendége, hiszen évről évre rendkívül aktuális és világpolitikai kitekintést nyújtó előadásaival bővíti a csongrádi fiatalok ismereteit.

A rendhagyó történelem órákat négy diák, Berczeli Alex, Horváth Ádám, Német Csilla és Staberecz Dóra vezette, akik az emléknapot megelőzően hosszas kutatómunkát végeztek a témával kapcsolatban, így diáktársaik előtt alapos felkészültségről tettek bizonyságot.

– A holokausztra emlékezni kell, mert az emberiség történetének egyik legsötétebb foltja. A rendhagyó történelem órákra való felkészülés során megdöbbentett a felismerés: nemcsak az a szörnyű, hogy egy egész népcsoportot üldöztek és a megsemmisítésükre törekedtek, hanem az is, hogy mindezt emberek követték el embertársaikkal. Megrázó az az embertelen brutalitás, amellyel ártatlanok millióit megkínozták és kivégezték – összegezte a holokauszt tanulságait Berczeli Alex.

Az emléknap fogadtatását és a diákok reakcióit Staberecz Dóra elemezte: – A rendhagyó történelemórák elején tartott prezentációs előadások már az első pillanattól kezdve lekötötték a diákok figyelmét. Az arcokon hol megdöbbenést, hol borzongást láttunk, de mindvégig mély csend kísérte az órákat. A filmösszeállítás különböző érzelmeket váltott ki a nézőkből, a legtöbben könnyes szemmel és a látottakon elgondolkodva léptek ki a teremből; talán éppen ez tette az emléknapot mindenki számára értékessé.

– Az emberek tömeges pusztítását személyes sorsokon és alapfogalmakon keresztül, érthető és érezhető formában mutattuk be, kitérve azokra a mentőakciókra is, amelyek a felszín alatt és titokban zajlottak. A visszajelzésekből arra a következtetésre jutottunk, hogy ilyen élményszerű és érzelmekre ható formában is meg kell ismertetni a fiatalokat a 20. századnak ezzel a sötét időszakával. Számunkra is élmény volt, hogy a megszerzett tudásunkat átadhattuk a többi diáknak, így emlékezve a holokauszt áldozataira – vallott személyes érzéseiről Horváth Ádám.

Georg Spöttle – sajátos aktualitást kölcsönözve a témának – a neonáci mozgalmak és az antifasiszta eszmék napjainkban való jelenlétéről és azok veszélyeiről beszélt előadásában. A diákok megtudhatták, hogy Németországban és az Egyesült Államokban még ma is működnek hasonló elveket valló szélsőséges csoportok, amelyek kihasználják a fiatalok érdeklődését és a „valahova tartozni” akarásukat. – A mai német neonácikra nem igazán az antiszemita gondolkodásmód jellemző, hanem inkább az idegengyűlölet, különösen a Németországban élő bevándorlók, a negyedik és ötödik generációs török származású népcsoportok iránt, és ehhez járul még hozzá a terrorizmus veszélye által érthetően generált iszlámellenesség. A neonáci csoportok szerencsére nem képeznek nagy politikai egységet, mivel minden csoport más irányzatot képvisel: szervezett akcióik inkább tüntetésekben és politikai összejövetelekben nyilvánulnak meg – vonta le következtetéseit Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő.