Köszönjük!


BJGmeteo

Batsányisok a Szent György Lovagrend nyári egyetemén
2012. július 25. szerda, 13:29

A Szent György Lovagrend a Délvidéki Nagypriorátus szervezésében 2012. július 15-21. között rendezte meg Szabadkán a XIX. nyári egyetemet, amelyre meghívást kaptak a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola diákjai is. Iskolánkat Kiss Attila, a Csongrádi Oktatási Központ igazgatója, Losoncziné Szentandrási Erzsébet nyugalmazott tanár és Széll Gábor, a történelem munkaközösség vezetője képviselte, a diákok közül pedig Dékmár Dániel, Juhász Péter, Márton Katalin, Ormos Petra, Pozsár Fanni, Sarusi-Kis Adél, Szabó Anett, Bernát Renáta és Posgay Márk vett részt a rendezvényen.

A programsorozat Boldogasszony-misével kezdődött a Szent György római katolikus templomban, amelyet P. Dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök, a nyári egyetem fővédnöke pontifikált az Ungaresca régizene-együttes közreműködésével. A szertartás után iskolánk szalagot adományozott az 1896-ban neogótikus stílusban épült templomnak, amelyet a millenniumi zászlóra tűztek.

A nyári egyetem célja, hogy a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai és a magyarországi priorátusok lovagjai és lovagdámái, valamint az érdeklődő diákok megismerkedjenek a 14-18. századi Magyarországnak, ezen belül Délvidéknek a magyar nemzet történelmében és kultúrájában betöltött szerepével, ezért négy napon keresztül ezzel kapcsolatos előadások hangzottak el a szabadkai középiskolai diákotthonban.

Dr. Hajdú Zoltán tudományos tanácsadó (MTA RKK, Pécs) a Délvidék területének és közigazgatási beosztásának 11-18. századi változásairól beszélt, lovag Cseke László mb. rendi kancellár (Visegrád) Károly Róbert és a Szent György Lovagrend kapcsolatát mutatta be, prof. Dr. Rokay Péter nyugalmazott egyetemi tanár (Újvidéki Egyetem BTK Történettudományi Tanszék) pedig Nagy Lajos török elleni hadjáratait elemezte. Dr. Beke Margit történész-levéltáros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Munkabizottságának elnöke (Budapest) beszámolót tartott a 18. századi péterváradi vizitációról, lovag Dr. Pál Tibor történész, tanszékvezető egyetemi docens (Újvidéki Egyetem BTK Történettudományi Tanszék) gróf Hadik Andrást, az utolsó osztrák-török háború magyar főparancsnokát mutatta be, lovag dr. Miklenovics Tibor szakorvos (Szabadka) pedig a pestisjárványokról, a Délvidék fogadalmi templomairól és kápolnáiról tartott előadást.

Lovag dr. Szöllősy Vágó László nyugalmazott tanár, művelődéstörténész, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke (Szabadka) először a lovagkor ember- és nevelési eszményéről mesélt Miklenovics Aranka közreműködésével, később pedig a magyar Délvidék belakásáról és demográfiai változásairól tartott vitaindító beszámolót.

Iskolánk nevében Kiss Attila igazgató a nyári egyetem első napján Batsányi-díjat adományozott Szöllősy Vágó Lászlónak a gimnáziummal folytatott másfél évtizedes együttműködéséért és hagyományápoló munkájáért. Laci bácsival 1998 májusában találkoztunk először Veprődön, az 1848/49-es szabadságharc 150. évfordulójára rendezett ünnepségen, majd 2002-ben, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján. Ugyanebben az évben a csongrádi helytörténeti konferencián tartott előadást „A Kossuth-hagyományok ápolása Szabadka környékén” címmel, majd 2003-ban a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóján a Rákóczi-nóta délvidéki megjelenéseiről értekezett.

2006 őszén az 1956-os forradalom 50. évfordulóján kiállítási anyagot hozott Csongrádra, amely 1956 eseményeinek a délvidéki magyar sajtóban való megjelenését dolgozta fel, 2009. október 6-án pedig „Lesz még ünnep… feltámadás” címmel vezette a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület Ungaresca régizene-együttesét a városi megemlékezésen. Az ő közvetítésével ismertük meg és köszönthettük Csongrádon lovag Dr. Pál Tibor történészt, lovag dr. Miklenovics Tibor szakorvost, a Ballangó és a Juhász Együttest, a Veprődi Népdalkört és a Bácsország szerkesztőségi tagjait. Laci bácsi meghívására vettünk részt először 2008 októberében a zombori kegyeleti napon; azóta pedig minden évben határon túl is tisztelgünk a szabadságharc hőseinek emléke előtt.

A nyári egyetem utolsó napján egy nagyszabású történelmi kiránduláson vettünk részt, amelynek során a Vajdaság déli részének emlékhelyeit kerestük fel. Elsőként a Duna jobb partján fekvő Péterváradon jártunk, amely közigazgatásilag Újvidék része. Itt található Közép-Európa legnagyobb vára, amelyet a középkorban építettek és 1692-ben fejlesztették erődítménnyé, később pedig a térség egyik fő központjává vált. Komolyabb ostromban csak 1526-ban volt része, amikor a török 12 nap alatt bevette, 1849-ben pedig utolsó előtti várként került a császáriak kezére. Pétervárad érdekességei közé tartozik, hogy itt született Jellasics horvát bán, és 1946-ban itt végezték ki Szombathelyi Ferencet.

Utunk ezután Karlócába vezetett, amely 1521-ben került a török kezére, 1699. január 26-án pedig itt kötött békét a Habsburg császár és a török Porta, amely alapján a törökök a Temesköz kivételével minden magyar hódoltsági területről lemondtak. A város nevezetességei közül a Szent Miklós nevét viselő ortodox templomot tekintettük meg, amely a térség egyik fontos vallási központja, majd a 13. század több országgyűlésének is helyet adó bácsi vár romjait kerestük fel, ahol gyakran tartózkodott Hunyadi Mátyás és II. Ulászló.

Utunk ezután a Bácska nyugati csücskében található Doroszlóra vezetett, ahol egy jó tányér magyaros birkapörköltet fogyasztottunk el, közben pedig a helyi fúvószenekar magyar népzenét játszott. Az ebéd után  megnéztünk egy parasztházat, majd meglátogattuk a Doroszlóhoz tartozó és felújítás alatt álló Szentkutat, amely a délvidéki magyarság egyik fontos vallási központja, a „Délvidék Csíksomlyója.” A legenda szerint 1792-ben egy bizonyos Záblóczki János a kút vízében megmosta a szemeit, így nyerte vissza a látását. Ettől kezdve a kút zarándokhellyé vált, de csak 1968-ban nyilvánították hivatalosan kegyhellyé. Később kibővítették a templom udvarát és elkészítették a szabadtéri oltárt, majd a hívők személyes adományaiból készült kápolnakertet és az azt övező kerengőt is. Itt tartják minden évben szeptember 8-án a Kisboldogasszonyi Nagybúcsút, amely csaknem tízezer zarándokot csalogat a térségbe.

A kirándulás utolsó állomása Zombor volt, ahol a Magyar Művelődési Egyesület polgári kaszinójában megkoszorúztuk Schweidel József honvédtábornok emléktábláját, majd közös vacsorával búcsúztunk a nyári egyetem előadóitól és hallgatóságától.

A Batsányi-gimnázium és szabadkai vendéglátóik, Szöllősy Vágó László és a Miklenovics-házaspár gyümölcsöző kapcsolatát, útjaik sikeres találkozását jól jellemzik Márai szavai: „Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van.”

 


eXTReMe Tracker