Szeptember 29-én 15.45-kor elindultunk a Mezgé buszával Tiszaalpárra, madárlesre. Először egy dombtetőre sétáltunk fel ahol a pihenőhelyen ragadt meg a tekintetünk. Majd táblákra figyeltünk fel, amelyek írtak az alpári földvárról (ami kr. e. 1700 körül épült) és az akkori életről és kultúráról. A kilátás gyönyörű volt. Egyik oldalról a templom másik oldalról az erdő tárult elénk.
Miután a túravezetőnk, Palcsi (Réczicza Pál, a Kiskunsági Nemzeti Park természetőre) összeszerelte a távcsövet,

és megkezdődhetett a madármegfigyelés. A távcső lencséje a Várdomb alatt elterülő holtágra irányult. Csodálatos volt látni a különféle madarakat: nagykócsagokat, gémeket, tőkésrécéket, cigányrécéket. Miközben többször belepillantottunk a távcsőbe, a bátrabbak lemerészkedtek a meredek lejtőn és megnézték a dombba épített borospincéket.
Miután befejeztük a madárlest, újra buszra szálltunk, amely elvitt minket a következő állomásunkhoz Tőserdőre, a Konytvirág Tanösvény kiindulópontjához, a gyalogtúránk kezdetéhez. Ezután megkaptuk a 10.-esektől, a számunkra összeállított feladatlapot, és elindultunk. Már az ösvény elején új ismeretekkel és az egyik feladat megoldásával gyarapodott tudásunk. Túránkat folytatva rengeteg növény ismerkedtünk meg:

A vadszőlővel, melynek levelén érdekes gubacsokat találtunk
Az ostorménfa levelével és termésével,
A kocsányos tölggyel,
A kecskerágó levelével,
Nyárfa és kőris levelekkel.
Sőt farkasalmával, amelyről megtudtuk, hogy lágyszárú növény,
Kökénnyel és még sok más növénnyel.

A gyaloglás közben megálltunk a tábláknál, amelyek választ adtak egy-egy kérdésre a feladatlapon. Az egyik ösvénykereszteződésnél még méhkaptárt is láttunk. Túránk komolyságát feloldotta a játékos makkcsata amely végigkísérte az egész utat.

Az utolsó párszáz méter előtt megpihentünk, felfrissítettük magunkat, és még egy táblát áttanulmányozva válaszoltunk a kérdésekre. A túravezetőnk egy fán érdekes felfedezést tett. Egy kisebb és egy nagyobb taplógombát talált. Táboriné tanárnő közelebbről is megvizsgálva egy egész életközösséget talált rajta, amit majd mikroszkóppal vizsgálunk meg. Egy kis gyaloglás után megérkeztünk a túra végéhez, és egyben az utolsó információs táblához. Ezek után felszálltunk a buszra és elindultunk Csongrádra. A buszon már mindenkin látszott a fáradság jele.
Összegezve ez egy nagyon jó túra volt, amely kibővítette madártani és növénytani ismereteinket

Szabó Evelin (9.A)